Inspirációnk: Reggio Emilia
Magyarországon az elsők között kezdünk el Reggio Emilia-inspirált óvodát kialakítani. Sokat olvasunk a témáról (magyarul nincs szakirodalma), tervezzük a tanulmányutat, és építjük be minden izgalmas részét lépésről lépésre.
„Ami a kreativitást illeti, a feladatunk az, hogy segítsünk a gyerekeknek saját hegyeiket megmászni, amilyen magasan csak lehet.
Ennél többet senki nem tehet.”
A Reggio Emilia megközelítésű pedagógia nevét egy városról kapta, ami Olaszország északi részén található. Egy csoport szülő kezdeményezésével indult 1945-ben, akik felajánlották, hogy gondoskodnak a városban élő gyerekekről, lehetővé téve a többi szülőnek, hogy újjá építsék a várost a Második Világháború után. Loris Malaguzzi egy helyi tanár az alapítója ennek a programnak, aki együtt dolgozott a szülőkkel.
A „Reggio Emilia inspirálta” kifejezést használjuk mi is, hisz formális képzése nincs a módszernek. Leginkább az Egyesült Államokban és a Skandináv országokban elterjedt.
A Reggio Emilia filozófia a következő elveken alapul
-
A gyerekeknek legyen beleszólásuk a tananyagba
-
A gyerekeknek képesnek kell lenniük a tapintás, látás, hallás, mozgás útján tanulni.
-
A gyerekek sokféle anyaggal kell kapcsolatba kerülniük
-
A gyerekek nincsenek korlátozva, végtelen sok utat választhatnak, hogy kifejezzék magukat.
Gyermekek
A gyerekek szerintük „potenciálisan gazdagok, erősek és összetettek”. A gyerekek rengeteg tudással érkeznek hozzájuk. A tanárok, nevelők feladata, hogy ezt a tudást megerősítsék és a gyerekek erősségeire építve fejlesszék azokat.
A gyerekek sokféleképpen tudják kifejezni magukat: festéssel, dramatizálással, írással, játékkal, alkotásokkal. A Reggio megközelítés támogatja, hogy ezek a kifejezési módok folyamatosan fejlődjenek. Fontos számukra, hogy ne sürgessék a gyermek fejlődését, és hogy segítsék a gyerekeket tartós kapcsolatok kialakítására a környezettel, hogy a gyerekek tiszteljék a másikat és tudjanak együttműködni másokkal.
A Reggio terv nem előre elkészített, hanem a gyerek ismereteivel párhuzamban alakítják. Olyan programot készítettek, ami gazdag kutatásban, kommunikációban és a szociális környezetre való reflexióban. A gyerek kutató, vágyik a tanulásra, ezért megengedik neki, hogy ő irányítsa tanulását, nincs előre meghatározott tantervük. Ha a gyerekeket a hidak érdeklik, akkor a hidakkal foglalkoznak, építenek, rajzolnak, utána olvasnak. A nevelő, pedagógus kérdéseket tesz fel a kivitelezéssel kapcsolatban, hogy milyen anyagokat használnak, fel vagy éppen azzal kapcsolatban, hogy mi a különbség alagutak és hidak között. A projektek, kutatások lehetnek hosszú és rövidtávúak, addig tartanak, ameddig a gyerekek tanulnak, vagy újabb és újabb kérdéseket tesznek fel vagy új problémákat találnak, amiket meg kell oldani. Vizsgálódás és a probléma megoldáson van a legnagyobb hangsúly a Reggio irányzatban.
A szülők
A szülők szerves részei a Reggio Emilia filozófiájának. A szülőket tisztelik a pedagógusok, és minden részletébe bevonják őket a nevelési feladatoknak, a tanításba. Gyakori, hogy a szülők önkéntesen segítenek a munkában, a termekben, különféle programokon. Ez a közösségi óvoda, vagy a Waldor pedagógia alapja is.) A Reggio filozófia és elvek nem maradnak, az óvoda falain belül mikor a gyerekek elhagyják azokat. A legtöbb szülő, aki a Reggio Emilia programot választja, a Reggio elveket otthon is felhasználja és alkalmazza. Ezzel egy hidat képeznek az intézmény és az otthon között. Sok ember csodálkozik, hogy mi történik, a gyerekekkel mikor átkerülnek egy másik intézménybe, amely nem a Reggio módszert használja. A válasz az, hogy a legtöbb iskola, óvoda az intellektualitást, kíváncsiságot jutalmazza, így a Reggio gyerekek további haszonra tesznek szert miután maguk mögött hagyják a programot.
A pedagógusok feljegyzéseket, dokumentációt készítenek egy-egy projektről, a gyerekekről, a viselkedésükről, beszélgetéseikről, minden egyes dologról, ami meghatározó lehet a gyerekek életében, mindennapjaikban. Ez a dokumentáció feldolgozásra kerül, poszterek készülnek a gyerekek idézeteivel, dialógusaival és a készült képekkel, amiket a teremben helyeznek el a faliújságon. A gyerekek bármikor megnézhetik, és ha ránéznek, a faliújságra önmagukat láthatják, mint tehetséges tanulók, és a projektben közreműködő személyeket. A faliújság arra is tökéletes, hogy a gyerekek újra átélhessék, emlékezhessenek a tanulási folyamatra. A pedagógusok értékelik és támogatják a gyerekek ötleteit azzal, hogy meghallgatják őket. A gyerekek partnereivé válnak azzal, hogy segítik megtervezni a következő lépéseket velük.
A tér
A gyermek környezete a harmadik pillér a megközelítés szerint.
A termek úgy vannak megtervezve, berendezve, hogy egy meleg, természetes, hívogató, az érzékekre ható és kellemes hangulatú hely legyen a gyerekek és a szülők számára is. A pedagógusok kihasználják a természetes fényt, rengeteg növénnyel, és tükrökkel is találhatunk a Reggio termeiben. A termeket próbálják úgy alakítani, hogy minél otthonosabbak legyenek a gyermekek számára támogatva az otthon és az intézmény kapcsolatát. Az anyagok kosarakban vannak az alsó polcokon elhelyezve, hogy csábítsák a gyerekeket a játékra. A gyerekek munkái és a poszterek, amik a gyerekekről készült fotókat feljegyzéseket tartalmazzák az intézmény minden falán megtalálhatóak, így bárki, aki meglátogatja, teljes képet kaphat az ott folyó munkáról. A média felhasználása a termekben megszokott.
A Reggio Emilia megközelítésű pedagógia a gyerekeket arra buzdítja, és neveli, hogy legyenek kreatívak probléma megoldáskor, és hogy a közösségnek központi szerepe legyen az életüknek. A tanítók bíznak magukban. A Reggio Emilia megközelítés eredménye egy együttműködő és közösségi légkör, ami hatással van a gyerekekre és a szülőkre egyaránt.
Waldorf, Montessori, Reggio Emilia, Freinet
Számos kiadvány foglalkozik a négy jelentős irányzat, a Waldors, a Montessori, a Reggio Emilia és a Freinet pedagógia összehasonlításával. Néhány hivatkozás:
Three Approaches from Europe: Waldorf, Montessori, and Reggio Emilia
Montessori, Reggio Emilia and Waldorf